Archívum

2014.04.05.


Teremtsd meg a valóságod!

Különböző módszerek, különbözően tanítják azt, hogy hogyan érjük el céljainkat. De egy dologban szinte mindenki véleménye megegyezik, mégpedig abban, hogy céljainkat úgy kell elképzelnünk, mintha már megtörténtek volna..
Ez sokakban visszás érzést kelt, mert ahogy mondják, hogyan hihetem el hogy a célomat elértem, amikor TUDOM, hogy ez még nem a valóság. Megmondom őszintén ez a kérdés nekem is sokáig nehezen felfogható volt. Aztán lassanként rájöttem, hogy ezt a kérdést máshonnan kell megközelíteni..
Először is tudomásul kell vennünk hogy életünkben levő szinte minden történést mi teremtünk, vagy vonzzunk be.
Másodszor meg kell értenünk, hogy MINDEN gondolatunk valóságot teremt! Ebből tisztán látszik a megoldás, hogy nem becsapjuk magunkat, ha olyan dolgot képzelünk el valóságnak, ami még meg sem történt, hanem valójában
MINDEN GONDOLATTAL EGY ÚJ VALÓSÁGOT TEREMTÜNK!
Ez megkönnyíti mindennapi életünket, mert egyértelműsíti azt hogy a pozitív gondolkodás nem egy céltalan ábrándozás hanem komoly teremtő erő.




2014.04.16.


Az élet értelme.

Ha most úgy gondoljátok leírom, hogy mi az életünk értelme, csalódni fogtok .. Mert én sem tudom.. Abban az egyben viszont biztos vagyok, hogy mindannyian egy "magasabb" cél érdekében élünk, de hogy mi az a cél azt mindenkinek önmagának kell megtalálnia.
Jelenleg azt látom, hogy mindenki igyekszik megfelelni egy vélt, vagy valós társadalmi elvárásnak, ahelyett hogy a saját hite vagy vágyai szerint élne.
Az tény, hogy nehéz különbséget tenni a saját elképzelésünk, és a "szerzett" vágyaink között.
Mindannyiunkra hatalmas mennyiségű információ zúdul, ami igyekszik tudatosan befolyásolni az életről és az élet értelméről való elképzelésünket (oktatás, reklámok,stb). Olyan mértékben kapjuk az újabbnál újabb ingereket, hogy nem is marad időnk ( és igényünk) megtalálni a valódi énünket.
Pedig a megoldás egyszerű.. több időt kell szánnunk pihenésre, lazításra és elmélyedni önmagunkban, kicsit eltávolodni a "valóságtól"..
Tudom most azt gondoljátok, mikor van nekem erre időm???
A válaszom csak annyi napi néhány perc is nagyon sokat számít, nem kell feltétlenül eltöltenünk hét évet Tibetben ahhoz hogy magunkra találjunk... Az önmagunkra fordított idő többszörösen visszatérül és átgondoltabban, megújulva élhetjük tovább életünket.
Lehetnek persze "mellékhatások"..
Rájöhetünk arra, hogy néhány perc a szeretteinkkel,többet ér mint a karrier .. Vagy, hogy az egészségünk fontosabb mit a vagyon..
Esetleg ráébredünk, arra hogy, ha ugyanannyi energiát fektetünk embertársaink megsegítésére, mint arra, hogy lenézzük, sajnáljuk, vagy megvetjük őket, talán jobb emberré válhatunk..
Vagy csak egyszerűen ráébredünk arra, felülemelkedve hétköznapi sérelmeinken, hogy nem gyűlölni, hanem szeretni, nem megvetni, hanem támaszt nyújtani, és nem legyőzni, hanem együttműködni kell egymással.

2014.07.26.

Az élet szép, az élet minden.

Elgondolkodtam azon, hogy mi emberek hányféleképpen értékeljük létezésünket. Vannak akik úgy érzik semmit sem ér életük, ha nem becsüli meg őket a társadalom, a család, a barátok. Vannak akik úgy gondolják nem az számít hogy ki vagy kik hogyan vélekednek róluk, hanem csak az, hogy ők úgy éljék az életüket ahogyan helyesnek tartják, természetesen nem keresztülgázolva mások érzésein, érdekein.
Aztán vannak azok, akik mindig és mindenhol igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, életüket csak a másoknak megfelelés irányítja, és így elveszítik önállóságukat és a reményt , hogy saját életüket élhessék.
És sajnos vannak olyanok is akik úgy vélik a világ és a benne élő összes lény csak azért létezik hogy az ő kényelmüket szolgálja.. /erre szoktam mondani, hogy ez a típus gyógyszeresen kezelhető.. /
Nehéz igazságot tenni,hogy ki éli az életét helyesen, és talán nem is kell. Azért vagyunk ennyifélék, mert mindannyian más utat választottunk létezésünk megismerésére, hol tudatosan, hol pedig tudatlanul. Nem kell tehát azon aggódnunk, vajon mi látjuk e jól az életet, egymástól teljesen eltérő életstílusok is vezethetnek a teljes "megvilágosodás" felé. A különbözőségben nem az eltérést, hanem a másság érdekességét kell látnunk. Tudom ez nehéznek tűnik, nem könnyű felülemelkednünk saját "tökéletességünkön" és megérteni a másképpen gondolkodók elveit. / Én elég nyitottnak tartom magam, de néha még nekem sem.. /
De ha belegondoltok éppen ez a sokszínűség teszi életünket olyanná amilyen. Ebből tanulunk tapasztalunk és ez az ami segíthet megérteni helyzetünket a világban.